ISMERD MEG! – Borbély Családi Pincészet

ISMERD MEG! cikksorozatunk keretein belül a Winehub Borközpont közösségét képező pincészetekről olvashattok. Márciusi havi kiemelt pincénk a Borbély Csládi Pincészet. Tudjatok meg róluk többet!

Borbély család
A badacsonyi táj, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete határozta meg a család szakmaválasztását. 1981-ben telepítette el első közös ültetvényét egy nászajándékba kapott régi családi területen, Badacsonytomajon, ekkor még nem sejtve, hogy a későbbi birtok központ alapjait fektette le. A Borbély Családi Pincészetet több generációs családi hagyományú szőlőtermesztésre és borkészítésre építve, apáról fiúra szállva alapította újjá 1996-ban. A 23 hektáros családi birtokán a borvidékre jellemző, kiváló szőlőfajtákkal, kiemelkedő dűlőkkel, a modern és tradícionális technológiák segítségével törekszik a frissebb stílusú, egyedi minerális ízvilágú, tartalmas borok termelésére.

Szőlőültetvényei a Badacsonyi borvidéken, a Badacsony, a Gulács, a Csobánc, a Bács és a Tóti hegyek napsütötte lankáin terülnek el. Ültetvényei részben fiatal, új telepítések, részben idősebb területek, egészen az 50-es években telepítettekig. Pincészetében a modern technológia alkalmazása mellett ragaszkodik a hagyományokhoz, így borai ászokhordós érlelés után kerülnek palackba. Borai közé tartozik az érett szőlő gyümölcsös illata, zamata és a vulkáni talaj adta minerális, terroir jelleg. Kezdetektől fogva fontosnak tartotta, hogy elsősorban a helyi, a borvidékre jellemző fajtákkal dolgozzon, ezen fajtákból pedig a jó ivású, mindennapok borai mellett termőhely-hangsúlyos, hordós válogatásokat is készítsen.

A borversenyeken kimagaslóan szereplő száraz borai mellett kései szüretből származó borkülönlegességek is színesítik kínálatát. Ilyen például a fagyott szőlőből készült Jégbor vagy az Olasz rizling Aszú, mellyel Borbély Gyula a 2007-es év Balatoni Borok Mestere címet nyerte el.

A 2010-es évjárattól Tamás fiának fiatalos lendülete és újítási vágya újra fogalmazta borai stílusait és arculatát. A nemzetközi tapasztalatok alapján is leszögezhető, hogy a kitörési pont a helyi értékekben rejlik. Hosszú távú értékeket az egyedi borokkal lehet elérni. Mind a hazai, mind a nemzetközi piacon a helyi fajtákkal, az egyedi termőhelyi karakterek bemutatásával tud kiemelkedni az egysíkú világból.

Diána leánya főiskolai tanulmányait befejezve, szintén hazatért a birtokra, és az értékesítés, marketing területén erősíti a családot.

Látva a borturizmus fejlődését és a fogyasztókkal való személyes kapcsolattartás fontosságát, kialakította hangulatos Borházát és Vendégházát. A szőlőskertek ölelésében található komfortos, 8-10 fő számára kényelmes vendégházában a borozgatásban megfáradt borbarátok egész évben megpihenhetnek.

Belföldi és nemzetközi borversenyeken elért sikerei közé tartozik a 2011-es Hungaricum Borversenyen elnyert nagy aranyérem a 2009-es Kéknyelű selection borával, vagy a VinAgora Nemzetközi Borversenyen a 2009-es évjáratú Jégbor aranyérme és a legeredményesebb Olasz rizling fajta bor különdíja. 2015-ben a VinAgora nemzetközi borversenyen a 2011-es Késői szüretelésű Olasz rizlingje Arany érmet nyert. 2016-ban a 2013-as Bács hegyi Olasz rizling válogatásával Arany érmet és a legjobb magyar fajtabornak járó Figula Mihály emlékdíjat nyerte el, a VinAgora versenyen pedig szintén Arany érmet szerzett, és a legjobb Olasz rizling különdíjat is elnyerte. 2018-ban az Országos Borversenyen Arany érmet nyert a KARÓS Olasz rizling limited selection 2015 borával, és Ezüst érmet a Bóbita gyöngyöző borral, valamint a Bács hegy Olasz rizling válogatás 2015 és Kéknyelű selection 2016 borokkal.

A Winelovers Olasz rizling nagyteszten TOP 10 közé került a Bács hegy Olasz rizling borával, és a LEGJOBB Olasz rizling díjat nyerte el a 2018-2019 években a „NÁSZ A BÁCSON” Olasz rizling limited selection 2016 borával.

Nagy öröm számára, hogy Tamást, a család ifjabbik borászát a 2012-2020 években az „Év Bortermelője” választás 5 jelöltje közé választották.

Hatalmas megtiszteltetés számára, hogy BORBÉLY TAMÁS lett „AZ ÉV BORTERMELŐJE” 2020-ban!

Birtok
Birtoka több mint 20 ha szőlőültetvényen gazdálkodik, amelyek a Badacsonyi borvidéken, a Badacsony hegy, a Gulács hegy, a Csobánc hegy, a Bács hegy és a Tóti hegy napsütötte lankáin terülnek el. Ültetvényei részben fiatal, új telepítések, részben idősebb területek, egészen az 50-es években telepítettekig. A fiatal ültetvényeken magas, 5-5500 tő/ha tőkeszámmal és modern fém támrendszerekkel dolgozik, de megtalálhatóak korábbi fa támrendszerek és a kihalóban lévő bakhátas „Karós” szőlő is.

Borvidék
A Badacsonyi borvidék Magyarország egyik legszebb történelmi borvidéke, amely a Balaton északi partján, a Balaton-felvidék közepén, Balatonszepezdtől Szigligetig húzódik, északon a Tapolcai-medence és a Káli-medence határolja. A borvidék körülbelül 1600 hektárnyi szőlőültetvényei a tájnak csodálatos látványt kölcsönző vulkanikus hegyek vonulatain terülnek el. A hegyek, mint a Badacsony, a Szent György-, a Csobánc, a Tóti-, a Gulács, a Bács-, az Ábrahám és a Szigliget, mind a borászat számára kedvező környezetet biztosítanak.

A szőlőművelés és a borászat ezen a tájon több ezer éves történelmi múltra tekint vissza. A kelták és a rómaiak után honfoglaló őseink is felismerték, hogy a napsütötte lankás hegyoldalak és a Balaton klímakiegyenlítő hatása rendkívül kedvező feltételeket teremt a szőlőműveléshez. A borvidék talaja nagyon változatos, vulkanikus eredetű hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok és helyenként lösz takarja, a hegycsúcsok felé pedig bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek. Ezen vulkanikus tufából képződött talajok nehéz, testes, magas extrakt tartalmú, tüzes, savas, különleges ízvilágú, hosszú fejlődésű, lassan öregedő, kiváló minőségű borokat adnak. A vulkanikus alapkőzet biztosítja a talajok jó kálium- és mikroelem-ellátottságát.

A szőlőtermesztés ökológiai tényezői a borvidéken a következőképpen foglalhatók össze: a borvidék klímája szubmediterrán jellegű, napfényben gazdag, kiegyenlített; a mikroklíma kialakulásának kedvez az ültetvények védett déli fekvése és a Balaton víztükre; a nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.

Badacsony úgymond „fehérboros” borvidék, legelterjedtebb szőlőfajtája az Olasz rizling, amelynek részaránya (kb. 55%) a fajták között a legnagyobb, és a borvidék összes szőlőhegyén és településén megtalálható. A borvidék másik kiemelkedő borfajtája a badacsonyi Szürkebarát, mely francia szerzetesek révén került a vidékre. A borvidék híressége a markáns karakterű Kéknyelű, mely az országban egyedül itt termesztett ősi magyar fajta. Egyediségének köszönhetően 2013-ban nemzeti értékként beválasztották a Magyar Értéktárba, és innen már csak egy lépés a Hungarikum cím. A Badacsonyi Kéknyelű különösen fűszeres, minerális jellegéről és bazaltkőre emlékeztető ásványos karakteréről ismert. További meghatározó fajták: Rajnai rizling, Muscat Ottonel, Zeusz, Rózsakő, stb. A 2000-es évtől engedélyezik kékszőlő fajták telepítését is, például: Pinot Noir, Cabernet Sauvignon.

A legtöbb írásos emlék és leletanyag a római kori szőlőművelésből maradt ránk. Ilyen a rómaiak Aquincumba vezető egyik híres hadiútja, mely a Badacsony lábánál haladt el, és máig „Római út” néven ismert.

A szőlőművelés virágkora a Badacsonyi borvidéken Mátyás uralkodása idején kezdődött. Az igazi hírnév a borvidék számára a XVIII.-XIX. században jött el, ekkor zajlott a legintenzívebb fejlődés, és számtalan pince, présház épült, melyek többsége még ma is épen áll. Az 1875-ben bekövetkezett filoxéra vész nagy törést eredményezett a szőlőtermesztésben, és az ültetvények közel 65%-a elpusztult. A tóparthoz közeli területeket nem telepítették újra, inkább üdülőtelepüléseket hoztak létre. A filoxéra vész után megkezdték a károsodott ültetvények helyreállítását, támfalakat építettek, teraszokat hoztak létre.

A II. világháború után a hegyoldal ültetvényei a Szőlészeti Kutató Intézet és Állami Gazdaság birtokába kerültek. A szőlőtermesztés és bortermelés válságából a nagyüzemi telepítések és fejlesztések jelentették a kiutat. A XX. század végén a borászat fejlődése lassú ütemben zajlott, mivel az üdülés egyre nagyobb szerepet kapott a térségben. A rendszerváltás után a Badacsonyi borvidéken a szőlőterületek felaprózódtak, az ültetvények egy része elhanyagolttá vált.

A 1990-es években a szőlőterületek tulajdonviszonyai megváltoztak, újra magánkézbe kerültek, és a borászatok is átalakultak. A borvidék borászatára a „kisebb” családi pincészetek kialakulása és a nagyüzemek magánkézbe kerülése volt jellemző. Az egyre nagyobb számban működő családi pincészetek modern ültetvényeket igyekeznek fenntartani, az idős ültetvényeket felfiatalítani, és kiváló minőségű borokat előállítani.